Szanyi Tibor írása a Városi Kurírban jelent meg 2021. március 13-án
Ami most zajlik, az bizony világháború. Hogy hányadik, azt nehéz megmondani, mert alighanem az a bizonyos múlt századi hidegháború is világháború volt, ha egyáltalán befejeződött.
A háborúk lényege – ugye – az, hogy valakiknek a javait eltulajdonítsák, valakik felett uralmat szerezzenek, többnyire erőszakkal. Néha nem is kell az erőszak, a behódoláshoz gyakran elég a fenyegetés. Az eredmény persze mindig rettenetes anyagi kár (és haszon a győzteseknél), az emberáldozat pedig szinte mellékes. Az igazi biznisz pedig az újjáépítésnek nevezett tulajdonosi átrendeződés.
A háborúkat természetesen politikusok intézik.
Ők döntik el a célirányokat, ők adnak parancsokat a fegyverkezésre (illetve védekezésre), ők üzennek hadat, és a legyőzöttek felett ők hirdetnek békét.
Az alapképletek most is tetten érhetők. A globális “casus belli” neve: koronavírus. Ami korábban a sci-fi világában zajlott, az most megvalósul. Egyébként meg is jövendölték, tehát nagy meglepetés nincs, leszámítva, hogy a történet immár nem a mozikban, hanem a valóságban zajlik.
A kapitalizmus felzabálta az erőforrásokat, beteggé tette az embereket. A halálozási statisztikák élén eddig is a légszennyezésből fakadó betegségek, illetve az érrendszeriek álltak. A fertőző betegségek a fasorban sem voltak, és ma sincsenek ezekhez képest. Most ‘csupán’ az történik, hogy a koronavírus felpörgeti az amúgy is halálra ítéltek végóráit. Ami eddig évek alatt lassan következett be, az most napok alatt végbemegy. Nem véletlen, hogy “sterilen” a koronavírus okán senki nem hal meg. Azonban boncolások hiányában is pontosan tudható, hogy szinte kizárólag az egyéb krónikus betegségben szenvedők hullanak.
Az egészségügyi rendszerek persze sehol nincsenek felkészülve az ilyesmire. Eszközök még csak-csak lennének, de a hozzáértő orvosokat, személyzetet nem lehet a falról leakasztani. Fura göbetükör, hogy a nagyon is védekező USA-ban valamivel több az egy millió lakosra vetített halálozások száma, mint a gyakorlatilag semennyire sem védekező Brazíliában.
Nyilván, az oltások valamicskét javítanak a helyzeten, hiszen minél kevesebb emberen képes megtapadni a vírus, annál kisebb a továbbfertőzés esélye. (Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a vírus nem élőlény, hanem egy biológiai kódokat hordozó bonyolult vegyület, amelyet az élő szervezet szaporít, mutál az érintkezés kapcsán előálló reakciója során.)
Az oltást talán ahhoz hasonlíthatjuk, mint a gázálarcot a füst esetében. Persze ha nem lenne füst (stb.), gázálarc se kéne. Magyarán szólva, az emberiség az egészséges életmód helyett az általa okozott károkkal szembeni védekezéssel van elfoglalva.
A politikusok azonban külön meccseket vívnak. Az USA és Európa kb. 1 milliárd polgára “jól” elvan a nyugati orvostudomány vakcináival, s hevesen gyalázza a kínaiak és az oroszok által előállítottakat. Ez utóbbiak viszont nem sokat foglalkoznak a nyugati engedélyeztetési folyamatok buktatóival, no meg horribilis költségeivel, hanem csinálnak jó hatóanyagokat, és “kell, vagy sem” alapon letarolják a földkerekség maradék 7 milliárdos ‘piacát’.
Nos, ezért kapitális ostobaság, amit egyes kormánypárti, vagy ellenzéki politikusok művelnek a vakcinák frontján. Más országok hasonló baromságait most nem hivatkozva, Magyarországon annyi történik, hogy az egyébként teljesen jó kínai vakcinákat bizonyos, NER-kegyelt figurák dupla áron forgalmazzák, mint amennyiért veszik, súlyos tízmilliárdokat kaszálva a közösből. Ezenközben egyes ellenzéki politikusok pedig a tolvajlás helyett – ész nélkül – egyes vakcinákat támadnak. Ökrök!
Tudni kell, hogy a nyugati vakcinákon azért nem tudnak Orbánék nyerészkedni, mert azokat az EU ún. kizárólagosan közös beszerzés keretein belül vásárolja. Illetve nem is vásárolja, hanem előfinanszírozza, vagyis odaöntött a kiszemelt cégeknek egy rakás pénzt, hogy az engedélyeztetéshez szükséges monstre kísérleteket elvégezzék. Az EU ott hibázott egy hatalmasat, hogy ugyanezt nem tette meg a keleti gyártókkal, sőt, inkább csicskáztatja őket, ‘adminisztratíve’.
Az látszik, hogy a nyár végéig talán ki-ki levezényli a maga oltási programját, s ezzel vége lesz a háború első körének. Aztán kezdődik a következő, vagyis a lezárások, a korlátozások által kifektetett gazdasági szereplők vagyonának lenyúlása, ideértve a szociális válságba belerokkanó lakosság feletti totális kontroll megszerzését. Ha igaz az a tétel, miszerint az adat válik az új arannyá, akkor az “eredeti adatfelhalmozás” korszakát éljük.
Ezért mondhatta Huszti Andrea, az ISZOMM elnöke a minap, hogy a szociális válság elleni vakcina az maga a szocializmus. A szocializmus ugyanis az a közösségi létforma, amelyben az egyén jól érzi magát. Ezt nevezzük “jóllétnek”.
Ha miniszterelnök leszek, egészen bizonyosan az emberek minél jobb táplálkozásával, minél egészségesebb életmódjával, s mindezek jövedelmi hátterének megteremtésével fogok foglalkozni, márcsak szikár anyagi megfontolásokból is. Egészségesnek maradni ugyanis – társadalmi léptékben – jóval olcsóbb, mint az egészségtelenségek kapcsán felmerülő költségeket elszenvedni.
Az USA és az EU most egy szinte felfoghatatlan összeget, durván 10.000.000.000.000 (tíz ezer miliárd) eurót/dollárt fordít az ún. újjáépítésre. Soha, senki, ennek töredékét sem költötte egészségmegőrzésre.
Szanyi Tibor
