SAJTÓKÖZLEMÉNY
Az elmúlt napok eseményeire visszatekintve, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom egy csalárd módon összehangolt, mesterien dramatizált és tudatosan időzített kormányzati művelethalmaznak tekinti az üzemanyag-ársapka kivezetését.
Az időzítés az EU által meghirdetett orosz olajembargó tavasz óta jól ismerhető életbe lépési határnapját, azaz december 5-ét vette alapul. A felvezetés a MOL júliusi bejelentésével kezdődött, ami az ársapka mielőbbi felszámolását javasolta. Ez látszólag élesen ellentétesnek számított a kormányzat akkor még merev, ársapka-fenntartási szándékával. Aligha hihető azonban, hogy a MOL – külföldre való kiadatási fenyegetettség alatt álló – vezére ekkora hazai bátorságról tett volna tanúbizonyságot, különösen, hogy a korábbi nyilatkozataiban a cége szempontjából problémamentesnek nevezte a 480 forintos árrögzítést.
Az ársapka helytelenítését aztán tettek követték, ami a MOL üzemeiben jelentkező sorozatos leállások, illetve ezekre hivatkozva a hazai kis benzinkutak könyörtelen kiszárításának formáját öltötte. Ezt tetézte később a nagyobb benzinkutak, majd legvégül a MOL saját kútjainak elapadása, óhatatlanul időzített pánikot és káoszt eredményezve.
A válsághangulatot csak fokozta, hogy az EU olajembargója első napján Matolcsy György jegybankelnök megkérdőjelezte a magyar gazdaság stabilitását, egyenesen válság közeli állapotokról értekezve. Szintén aligha hihető, hogy Orbán Viktor jobbkeze akkora balfék lenne, hogy hosszú évtizedek fegyelmezett és a kormányfővel szilárdan egyeztetett kommunikációját “csak úgy”, netán ismeretlen hasznok reményében elhagyná.
Az üzemanyaghiány csúcsra járatása, valamint a jegybankelnök hisztériakeltése másnap este az ársapka eltörléséhez, s azonnali árrobbanáshoz vezetett.
Történt mindez annak ellenére, hogy (1) a nemzetközi olajárak hetek óta dinamikusan csökkentek, (2) Magyarország szinte mindenben felmentést kapott az EU-s szankciók alkalmazása alól, (3) a jelentések szerint problémamentesen érkezik a kőolaj Oroszországból, (4) és általában is felfutó ágba jutott a hazai olajkitermelés, ami – egyébként – az igényeink felét biztosítja.
Mindezek tetejébe a MOL jogi értelemben is felelős és szerződéses letéteményese a magyar ellátásbiztonságnak. A cég ezáltal az ársapka tavaly novemberi bevezetése, valamint az EU már idén májusban jó előre, azaz decemberre meghirdetett kereskedelmi tiltásai fényében teljes birtokában volt az összes szükséges eszköznek és információnak, hogy kötelezettségeinek időben eleget tehessen, ráadásul az elmúlt év rekordprofitja okán éppen úszott a készpénzben.
Bármennyire is kedvezőek voltak a háttéradottságok, mégis egy minden oldalról megtámasztott ellátási hisztéria támadt, alighanem annak érdekében, hogy az EU általi olajszankciók formális életbe lépésének idején a magyar embereknek szimbolikus és emlékezetes, ám kellemetlenségekkel bőségesen terhelt élményanyaga keletkezzen, továbbá a kormány még inkább hazudozhasson elhibázott szankciókról és hasonlókról.
Az ISZOMM a leghatározottabban elítéli az “éjszakai kormányzás” ilyen formáit, s felszólítja a miniszterelnököt, hogy tanúsítson méltó tiszteletet a magyar nép iránt! A nagykorúsághoz ugyanis méltatlan gyakorlat a mesterséges hisztériakeltés, a minden egyeztetést nélkülöző “ad hoc” jogszabályalkotás, de leginkább a szakszerű indoklások helyetti gátlástalan hazudozás.
Az a tény, hogy a kormány üzemanyag-ügyekben rendszeresen a MOL-lal közös sajtótájékoztatókat tart, továbbá az ársapka eltörlését a MOL javaslataként adja elő, fényes bizonyítéka az összejátszásnak.
Az ISZOMM egyúttal nevetséges porhintésnek tartja a “kőolajtermék-előállítókra” (t.i. a MOL-ra) vonatkozó 95 %-os különadót, amit a kormány a nyugati Brent és az orosz olaj ára közötti különbségre vet ki. Ennek számítási alapja ugyanis minden elemében hétpecsétes titok, vagyis a MOL és cimborái által tetszőlegesen manipulálható, így a látszólagos kormányzati szigor egy merő proli- és parasztvakítás.
Megjegyzendő, hogy az orosz ársapka nemzetközi meghatározásakor a “piacot” ismerő mértékadó szakértők az orosz nyersolajnak a tényleges költségeit hordónként 30 dollár alá becsülték, kereskedelmi ára (a mai napon) 55 dollár, ezért kifejezetten pofátlan, amikor a MOL ennek termékeit úgy értékesíti, mintha az alapanyagot Brent-áron, azaz (most éppen) 75, vagy több dollárért vette volna. Ennek a névleg 20 dolláros különbözetnek a 95 százalékos elvonása ugyan roppant látványosnak tűnhet, de belegondolni is szédítő, hogy a “MOL-család” az elmúlt három évtizedben micsoda irgalmatlan dollármilliárdokat vett ki a magyar emberek zsebéből, miközben csak az orosz olajon továbbra is szénné keresi magát.
Fentiekre tekintettel az ISZOMM kormányzati helyzetbe kerülése esetén a MOL-t haladéktalanul államosítani fogja.
Szanyi Tibor
alelnök