A minap Dobrev Klára nagy erővel méltatta, és saját sikereként mutatta be, miszerint már meg is valósította a DK egyik fő európai parlamenti választási ígéretét, azaz lesz európai minimálbér.
Ez sajnos hazugság. “Nem kicsit” – hogy a férjét idézzük!
Ami történt, az tematikailag egy picit bővebb, mint a DK ígérete volt. A lényeget illetően pedig jóval kevesebb annál.
Mennyivel bővebb?
Hát, tematikailag annyival bővebb, hogy az Európai Bizottság most egy olyan direktívát (azaz további és nemzeti hatáskörben meghozandó intézkedéseket) javasol azon országok kormányainak, ahol a kollektív szerződések az össz-dolgozói létszám 70 %-ánál kevesebb lefedettséget adnak, hogy ott különösen körültekintően járjanak el a minimálbérek megállapításánál. Ez nyilván Magyarországra is vonatkozik, minthogy ez a mutató nálunk 30 % alatti. Ilyen, azaz a szakszervezeti mozgalom gyengeségeit szem előtt tartó megközelítést – ismereteim szerint a DK soha nem javasolt.
Mennyivel kevesebb?
Sokkal kevesebb. Mindenekelőtt illő dolog tisztába tenni, hogy az ‘európai minimálbér’ gondolata a legkevésbé sem a DK eredeti felvetése, hanem az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) immáron 14 éves követelése, amelynek első hazai, pártpolitikai hírnöke konkrétan az MSZP volt (azon belül is szerénységem), amikor is az európai minimálbér iránti elkötelezettségét a 2014-es európai parlamenti választásokra szóló programjának egyes számú tételévé avatta.
Természetesen örülhetünk annak, hogy ehhez 2019-re immár a DK is felzárkózott, azonban ez a hovatovább “szakállas” eredeti javaslat a legkevésbé sem tükröződik vissza az Európai Bizottság mostani előterjesztésében. Dobrev Klára tehát sajnos egyelőre nem létező, ám mindenképpen idegen tollakról szóló mesében ékeskedik.
Ez a bizonyos “szakállas” eredeti javaslat ugyanis kitartóan és egyszerűen annyit mond ki, hogy az európai tagállamokban a minimálbér a bruttó medián kereset legalább 60 %-a legyen. (Háttér: Az elérhető adatok szerint tavaly Magyarországon a bruttó medián kereset 308 ezer forint volt, aminek a 60 %-a 185 ezer forint, szemben a 2019-ben érvényes, bruttó 149 ezer forintos hivatalos minimálbérrel. A boldogabb nyugati országokban a 60 %-os ráta simán érvényesül, ám amint látjuk, hazánkban nagyon nem.)
Mit mond ki az Európai Bizottság aktuális javaslata?
Semmi konkrétat, csupán – úgymond – a tisztességes megélhetéshez szükséges ‘adekvát’ minimálbér megállapítására ösztökéli a tagállamok kormányait. Hogy ez mennyi, azt a tagállamokra bízza, jóllehet ad egy részletes módszertani útmutató ajánlást, hogy a kormányok az ‘adekvát’ összeg megállapítása során mi mindent vegyenek figyelembe. Nos, a “nesze semmi, fogd meg jól” hangzatú kívánságnál hangyányit többről van szó, ám az európai minimálbér vélt esetéhez képest édeskevésről.
Sajnos, ünneprontó vagyok annak felemlítésével is, hogy az Európai Bizottság fenti direktíva-javaslata egyelőre és legfeljebb távoli viszonyban van azzal, ami egyébként pont annak az európai frakciónak is a sajátja, amelyben Dobrev Klára jelenleg ül, minthogy a Szocialisták és Demokraták Csoportja már évekkel ezelőtt pont az Európai Szakszervezeti Konföderáció álláspontját tette magáévá.
Az európai szocialista frakció – bár üdvözlendő első lépésnek tekinti Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentését, amennyiben az “fair” minimálbéreket szorgalmaz, ám – minapi állásfoglalásában konkrétan is felemlíti, hogy a bruttó mediánkereset 60, illetve a bruttó átlagbér 50 %-ában látnák a megfelelő konkrétumot, amiről ugye egyelőre szó sincs. Még pontosabban fogalmazva, az Európai Bizottság kategorikusan kijelenti, hogy az európai munkavállalók fizetését egységesen érintő konkrét összegről szó sem lehet, vagyis hallani sem akar olyasmiről, aminek imidzsével Dobrev Klára idehaza házal.
Arról van szó, hogy orbitális különbség van egy tetszetős fizetés ígérete és aközött, hogy az EU szerint a kormányok milyen szempontokat vegyenek figyelembe a minimálbérek kialakításakor, ha egyáltalán alkotnak ilyeneket! Egyebek között “történelmi referenciákat”, sarkosabban szólva, amit csak akarnak. Viccesnek hangzik, de a magyar kormány ez utóbbi kritériumnak már most maradéktalanul megfelel. Pipa.
Végezetül az igazi keserű pirulát se tagadjuk le!
Valós tény, hogy az európai szocialista, szociáldemokrata pártok többsége ténylegesen és hosszú évek óta kitartóan küzd a bérek emeléséért, benne az elfogadható európai minimumokért. Mégis, a “fair” bérek igényét legelőször említő, szerződés erejű dokumentum, az ún. “Szociális Jogok Európai Pillérének” első számú élharcosa Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző, konzervatív elnöke volt, aki az említett pillér elfogadását még 2017-ben préselte ki az EU ugyancsak konzervatív többségű tagországaiból, Orbán Viktorból pedig szinte kipofozta. Ezt a dokumentumot visszhangozta most utódja, Ursula von der Leyen, ugyancsak konzervatív politikus, aki tavalyi, Európai Bizottság-i elnöki székfoglalójában határozott ígéretet tett a baloldal felé (elnyerve ezzel a megválasztásához éppen szükséges szavazatokat), hogy t.i. lépni fog a “fair” bérek irányába.
És most tényleg lépett egy nyúlfarknyit. Nem Dobrev Klára lépett, hanem Ursula von der Leyen lépett. Nem balra, hanem jobbközépre lépett. És messze nem olyat lépett, mint amilyet Dobrev Klára hirdet, vagy amit a jelenlegi európai politikai csoportja évek óta követel.
Ilyenkor a ténylegesen cselekvőknek persze kijárhat az óvatos üdvözlés, ám Brüsszelből hazaküldeni egy hamis önképet, az viszont egy otromba hazugság. Ilyet többnyire Orbán Viktor szokott csinálni.
Szanyi Tibor, az ISZOMM miniszterelnök-jelöltje
Utóirat:
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom nevében megerősítem, hogy a párt álláspontja és politikai programja szerint a minimálbért Magyarországon – mai szinten – havi nettó 200.000 forintban kell meghatározni.
Borítókép: Az MSZP 2019-es EP-választási kártyája
Megjelent a Munkások Újságában 2020. október 29-én