PÁRTKÖZLEMÉNY
Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom bekövetkezettnek látja korábbi vélekedését, hogy a baloldalinak nevezett, vagy gúnyolt előválasztás egy hatalomtechnikai termék, amelyben a programok versenye híján a szereplők erőforrásai határozzák meg a kimenetet.
A párt álláspontja szerint ez a háttér-alkukkal és elvtelen mutyikkal terhelt folyamat mára oda jutott, hogy a kormányt meneszteni kívánó választók az ISZOMM-on túl csak egy milliárdos oligarcha és egy mélykonzervatív szemfényvesztő között választhatnak Orbán kihívójának.
Az ISZOMM időben és folyamatosan hívta fel a figyelmet arra a csapdára, amibe a baloldali értékrendű választópolgárokat csalogatták. Sajnos immár itt a vége, tehát az ellenzéki összefogásban a baloldalnak nem osztottak lapot.
Huszti Andrea, a párt elnöke szerint “az ISZOMM számára kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy az összefogásba zárkózó pártok valójában egy percig sem gondolnak kormányváltásra, csupán a majdani frakcióik méreteit igyekeznek optimalizálni”.
Kállai Szilvia, a párt alelnöke leszögezte: “Ebben az előválasztási kampányban úgy repkednek a több százmilliós költések, mintha nem lenne holnap. Tanítónőként pedig azt látom, hogy egyre több gyerek szüleinek néha már ezer forint kiadás is borzalmasan fáj. Ha a politika nem a szociális válság leküzdéséről szól, akkor az egy fabatkát sem ér.”
Szanyi Tibor, a párt alelnöke és miniszterelnök-jelöltje így összegzett: “A választók felé elszállt az a remény is, hogy az ellenzéki összefogásban esetleg szerepet kaphatnak a baloldal képviselői. Horn Gyulát idézve egyedül maradtunk, de – s ezt én teszem hozzá – legalább tisztult a kép. Aki baloldali, az immár csak az ISZOMM programjára és jelöltjeire tud szavazni.”
Székely Sándor országgyűlési képviselő, a párt elnökségének tagja úgy vélekedett, hogy “dőreség lenne azt hinni, hogy egy bárki számára nyitott ellenzéki előválasztáson csak a kormány ellenfelei szavaznak. Ma már jól kirajzolódik, hogy a konzervatív polgárok minden különösebb fideszes szervezés nélkül is megtalálhatták az ízlésük szerinti embert, így most a jövő tavaszi választásokra egy milliárdos oligarcha, vagy egy mélykonzervatív polgármester akarhat az úgymond “baloldal” élére állni.”
Tóth Péter, a párt elnökségi tagja úgy látja, hogy “a vidéken élő, amúgy is kiszolgáltatott emberek csalódásként élik meg, hogy immár az ellenzéki hangok is zsidóznak, cigányoznak, vagy éppen a gyerekverést népszerűsítik.”
Az ISZOMM összességében úgy ítéli meg, hogy az ellenzéki illúziók múltával a Kádár János Terv néven futó választási programja jelenleg egyedüli alternatívát kínál a szociális válság felszámolására.
ISZOMM Sajtó