SAJTÓKÖZLEMÉNY
Pál Éva, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom köztársaságielnök-jelöltje korábbi nyilatkozatához híven, és az eddigi államfők gyakorlatától eltérően, megválasztása esetén élni kíván a törvényjavaslat-tételi jogával, és ennek szellemében felkérte pártja országgyűlési képviselőjét, Székely Sándort, hogy már most terjesszen elő egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amely alaposan átszabja a mai, korrupcióra hajlamos végrehajtói keretrendszert.
A javaslat szerint a ma “önálló” (gyakorlatilag vállalkozóként működő) végrehajtókat közalkalmazottá minősítené át, és a független bíróságok felügyelete alá rendelné, az árverezendő ingatlanok becsértékét az aktuális piaci árakon határozná meg, s a kikiáltási árat erről a szintről indítaná az árverések minden szakaszában, továbbá a végrehajtási költség csak a tőke összeg sikeres behajtása után kerülhessen felszámításra.
Pál Éva felkérésének megfelelően a vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot Székely Sándor benyújtotta.
ISZOMM Sajtó
Határozati javaslat címe: Javaslat a végrehajtási eljárások egyes részletszabályainak módosítására
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. §-ának (4) bekezdése alapján „Javaslat a végrehajtási eljárások egyes részletszabályainak módosítására” címmel a mellékelt határozati javaslatot kívánom benyújtani.
…../2021. (…..) OGY határozat
a végrehajtási eljárások egyes részletszabályainak módosítására
Az Országgyűlés,
– annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárások lebonyolítása a jövőben életszerűbb legyen.
– felismerve, hogy a végrehajtók független bírósági ellenőrzése lenne indokolt a jövőben
– abban a meggyőződésben, hogy a módosítások bevezetése jelentősen javítaná a végrehajtókba vetett közbizalmat, és az adósságok jobb megtérülését is Magyarországon, a következő határozatot hozza:
1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy
a) átfogóan felül kell vizsgálni az önálló bírósági végrehajtókról szóló jogszabályokat
b) az ingatlan árverések újragondolása szükséges
c) a végrehajtási eljárás során befolyt összegekből a kielégítési sorrend újraszabályozása indokolt.
2. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az alábbi jogszabály-módosításokat haladéktalanul készítse elő:
a) a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvényből az „önálló” szót iktassa ki a bírósági végrehajtók neve elől, és helyezze őket közalkalmazottként a független bíróságok felügyelete alá, a jogszabályt és a kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket is ennek megfelelően módosítsa
b) a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény 140. § (1) bekezdését vizsgálja felül akként, hogy az adó és értékbizonyítvány, (vagy igazságügyi szakértői vélemény), amelynek alapján megállapítják az árverezendő ingatlan becsértékét, ne legyen régebbi, mint 60 napos.
c) a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (1) bekezdését akként módosítsa, hogy az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összegének 100%-a legyen az árverés minden szakaszában.
d) a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény 164.§ (1) bekezdésében a végrehajtási költség elsőbbségéről szóló részt, valamint a 165. § (1) bekezdésében a kielégítési sorrendről szóló részt akként módosítsa, hogy a végrehajtó a kielégítési sorrendben csak a tőke összeg sikeres behajtása után jusson hozzá a jutalékához
3. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény Ötödik részének a végrehajtási szervezetéről szól 225.§-300.§-ig lévő rendelkezéseit akként módosítsa, hogy Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felügyelete alól a végrehajtók kerüljenek át a független bíróságok felügyelete alá, és kerüljenek közalkalmazotti státusba az önálló (magán) bírósági végrehajtói státus helyett.
Felelős: miniszterelnök
Határidő: azonnal
4. Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy haladéktalanul folytasson egyeztetést az érintett szakmai szervezetekkel azért, hogy az 1.- 2.- 3. pontban foglaltak érdekében a hatályos jogszabályok részletes átdolgozása, és hatályba léptetése legkésőbb 2022. február 15-ig megtörténjen.
Felelős: miniszterelnök
Határidő: azonnal
4. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
Általános indokolás
1. A kormány és az országgyűlés is évek óta érzékeli az önálló bírósági végrehajtók működésének anomáliáit, ezért több jogszabály-módosításra is sor került 1994 óta. A legutóbbi, 2021-es jogszabály módosító csomag az önálló bírósági végrehajtói státuszt annak ellenére nem szüntette meg, hogy a szakmai szervezetek több fórumon is hangot adtak azon véleményüknek, hogy az állami kényszer igénybevételének biztosítása csak a független bíróságok felügyelete alatt álló, nem nyereség orientált közalkalmazottak esetén indokolt, magán végrehajtóknak nem. A másik generális probléma, amely főleg a devizahitel károsultak lakás árverései kapcsán került elő hangsúlyosan, hogy az árverezendő ingatlanok becsértéke sokszor messze van a piaci ártól, tehát a szabályozás e téren is módosításra szorul. A fent részletezett kevés módosítás megakadályozná, hogy a jövőben gazdasági bűncselekményeket kövessenek el egyes nyerészkedésre hajlamos végrehajtók.
Részletes indokolás
2. a) Az önálló bírósági végrehajtó elnevezés (1994. évi LIII tv.) a valóságban azt takarja, hogy a végrehajtók jelenleg nyereség orientált egyéni vállalkozókként működnek, és tevékenységüket zömében az önszabályozás jellemzi. Nézetünk szerint az új SZTFH nem tudja kellően betölteni a szigorú ellenőri szerepet, az önállóság megszüntetésére és közalkalmazotti státus létesítésére van tehát szükség, független bírósági ellenőrzés mellett.
b) A jelenlegi szabályozás szerint (1994. évi LIII tv.) 140. § (1) bek.) a végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve vagy – bármelyik fél erre irányuló kérelmére – igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére. Ezt a szabályozást akként javasoljuk módosítani, hogy a jogszabály szövege az alábbi legyen: „A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt a 60 napnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt alapján vagy – bármelyik fél erre irányuló kérelmére – igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megállapítja az ingatlan valós piaci értékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére.” A kisebb szövegmódosítások azzal az eredménnyel járnak, hogy a gyorsan változó ingatlanpiacon, különösen a folyamatosan és hirtelen bekövetkező árnövekedésekre is tekintettel, ne egy jóval korábbi értéken kerüljön árverezésre az ingatlan, illetve ne egy csak figyelembe vehető tény legyen az adó és értékbizonyítvány (vagy szakértői vélemény), hanem kötelezően irányadó, és az a valós piaci értéket állapítsa meg. Ez esetben is előfordulhat, hogy két hónap alatt megváltoznak az árak az ingatlan-piacon, azonban az adós ilyen esetben sokkal nagyobb esélyt kap arra, hogy az ingatlanát ne alulértékelten adják el, illetve az adósságát a befolyt vételárból minél nagyobb mértékben elégíthesse ki. Utóbbi a hitelezők érdekét is szolgálja.
c) A b) ponthoz kapcsolódik az a módosítási javaslatom, hogy a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (1) bekezdését – amely eddig egyre csökkenő áron engedte értékesíteni az ingatlanokat attól függően, hogy először, 2-szor, vagy 3-szor került-e kitűzésre az árverés – akként módosítsa, hogy az ingatlan kikiáltási ára a becsérték összegének 100%-a legyen az árverés minden szakaszában. Ez szintén szolgája a b) pontban már előadott indoklás szerint egyaránt az adós és a hitelező érdekét is.
d) a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény 164.§ (1) bekezdésében a végrehajtási költség elsőbbségéről szól, a 165. § (1) bekezdés pedig a kielégítési sorrendről akként, hogy jelenleg a végrehajtó minden esetben hozzájut a neki járó jutalékához, akkor is, ha az adós egyes hitelezői, akik a kielégítési sorrendben hátrébb állnak, nem kapnak semmit a végrehajtási eljárásból befolyt összegből. A javaslatom szerint a végrehajtó a kielégítési sorrendben csak a tőke összeg sikeres behajtása után juthasson hozzá a jutalékához. Indokolja ezt a jelenlegi rendszer is, mert egy egyéni vállalkozónak viselnie kell a tevékenységével járó kockázatot, nem lehet biztos a bevételében akkor, ha az adósság behajtása érdekében nem tett sikeres lépéseket. De indokolja a megváltoztatni javasolt sátusz (közalkalmazotti) esetén is a javaslatot az, hogy az államnak pedig nem a nyerészkedés a célja, hanem az, hogy az adós lezárhassa a fenyegetettség időszakát a tőke mielőbbi törlesztése révén, illetve a hitelezők (akik fontos szerepet töltenek be a gazdaság dinamizálása területén) is minél előbb hozzájuthassanak a jogos követelésükhöz, legalább a tőke erejéig.
3. 2021. november 1-től a végrehajtói kart a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felügyelete alá helyezték, és az igazságügy-miniszter hatályon kívül helyezett a bírósági végrehajtói működésre vonatkozó több rendelkezést is ezzel kapcsolatban, ezzel egy időben a hatóság pedig több szabályt bocsátott ki az önálló bírósági végrehajtók működésével kapcsolatban (pl. 8/2021 a díjszabásról, 9/2021 az ellenőrzési jogról, 10/2021. a panaszügyekről stb.). Meggyőződésem azonban, hogy nem helyes az igazságügy-minisztériumtól egy másik hatóság alá áthelyezni az önálló bírósági végrehajtókat, hanem azokat közalkalmazotti státuszban kéne foglalkoztatni, szigorú és független bírósági (javaslatom szerint főleg törvényszéki, nem járásbírósági, mint a jelenlegi szabályozás) ellenőrzés alá kéne helyezni a teljes működésüket. Azzal ugyanis, hogy egy új hatóság felügyelete alá került a végrehajtói kar, még nincs biztosítva a kellően pártatlan és független ellenőrzésük, és a jelenlegi végrehajtási perek önmagukban nem biztosítanak kellő jogorvoslatot az adósoknak. Emiatt szükséges a végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény Ötödik részének – a végrehajtási szervezetéről szóló – 225.§-300.§-ig rendelkezéseit módosítani akként, hogy Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felügyelete alól a végrehajtók kerüljenek át a független bíróságok felügyelete alá, és kerüljenek közalkalmazotti státusba az önálló (magán) bírósági végrehajtói státus helyett.
4. A szabályozás sürgős, 2022. február 15-ig történő hatályba lépése szükséges annak érdekében, hogy a végrehajtókkal szembeni közbizalom helyreálljon.