Magyarország közösségi pártja egyféle lakmusz-papírnak tekinti azt, vajon az egyes pártok miként foglalnak állást (ha egyáltalán) annak, az EU-ban immár félidejénél tartó aláírásgyűjtésnek a témájában, ami az igazságosabb közteherviselés érdekében született ún. polgári kezdeményezés, amely a leggazdagabb európaiak megadóztatásáról szól. A közvetlen cél a szükséges egy millió aláírás (eddig 165 ezer) összegyűjtése legalább 7 tagországból ez év október 9-ig, hogy aztán az Európai Bizottság javaslatot tehessen a kezdeményezés által jelzett, megoldandó feladat kapcsán.
A mostani feladvány matematikai része az, hogy a leggazdagabbnak mondható európai polgárok, azaz akiknek a vagyona meghaladja a durván 2 milliárd forintnyi értéket, azok egy szerénynek mondható 2 százalék, akiknek pedig a 20 milliárd forintot, azok 3 százalék, a 400 milliárd felettiek pedig 5 százalék éves vagyonadót fizessenek az EU közös kasszájába!
Magyarországon legfeljebb. hárman tartoznának a csúcskategóriába, nagyjából kétszázan a középsőbe, s klasszikusan tízezren az ún. belépő szintbe. Szebben megfogalmazza, a legvagyonosabbak megadóztatása révén az EU közös bevétele így a mai összeg két és félszeresére nőhetne anélkül, hogy magukra a tagállamokra többlet teher hárulna. Tudvalévő, hogy az EU közös kassza bevételi oldala jelenleg a blokk teljes GDP-jének durván 1 (egyetlen) százaléka körül mozog, vagyis sokan ettől az 1 százaléktól várják mindazon közös feladatok finanszírozását, amelyeket a kormányok valamiért nem tesznek a náluk landoló 40-50 százalékból.
Ökölszabályszerűen elmondható, hogy manapság a fejlettnek vélt világban, így az EU-ban is a leggazdagabb 1 százaléknyi lakosság birtokolja az összvagyon felét. Ennél veszedelmesebb, hogy gyorsuló folyamattal állunk szemben. Az EU-ban a szupergazdagok vagyona nagyságrendileg egyharmadával bővült 2020 óta, vagyis a Covid és a post-Covid idején, a többieké ugyanakkor inkább csökkent.
Minden országban, de az EU egészében is jól kiszámítható módon létezik az a vagyoni/jövedelmi pont, amelytől felfelé egyre kevesebb, lefelé pedig egyre több adót fizetnek az érintettek. A lényeg tehát az, hogy akik valamilyen okoknál fogva ki tudnak bújni az igazságosnak tartott adózás alól, azok legalább utólag mégis fizessék meg a tőlük is elvárható részeket.
Társadalmilag tehát nem extra adóztatásról lenne szó, hanem pontosabb elszámolásról.
Az ISZOMM felkéri az EP-választásba belevágó pártokat és szervezeteket, hogy az induláshoz megkövetelt 20.000 érvényes aláírás gyűjtése közben hívják fel a figyelmet a fenti kezdeményezésre, amelyhez on-line is lehet csatlakozni. A magyar állampolgároktól elvárható összesen csak 15.000 támogatóból ugyanis eddig mindössze csak 265-en adták nevüket.
Szanyi Tibor