Miniszterelnök Úr!
Ön nyomás alatt láttatja magát, holott csak a valóság kopogtat a vállán. Az ön által vezetett magyar kormány hazánk két legfontosabb szövetségi rendszerében húzta túl a húrokat, amelyek ugyan még nem pattantak el, de már sok előjele van a bajok bekövetkeztének.
Az ön által is feltétlenül támogatott tőkés gazdasági és társadalmi berendezkedés logikáit ismerve nem tud kibújni a ‘valamit valamiért’ elve alól. A kapitalizmusban nincs tere a vég nélküli megértéseknek, itt a vélt igazságok helyett a nyers erő érvényesül. Úgy is fogalmazhatunk, hogy midőn szövetségeseink számára a legfőbb érték a közös szervezeteik egysége, ezért egy ponton túl az egységbontótól való megszabadulás kívánalma minden mást felülírhat, s amiről ön ma azt gondolja, hogy Magyarország joga, az egy határon túl legfeljebb üres fecni lesz.
Ahogy ön átlép az ön útját keresztező magyarokon, úgy tudnak önön is átlépni a mai szövetségeseink.
Abban lehet köztünk vita, hogy hol vannak a lélektani határok? Ön ma gondolhatja, hogy ezeken még belül van, de pokoli nagy a tévedés kockázata. Az európai működés rugóit azonban mások is ismerik, akik közül sokan úgy látják, hogy az ön politikái miatt Magyarország már eddig is nehezen gyógyítható károkat szenvedett.
Jómagam azon hazafiak közé sorolom magam, akik úgy látják, ön sajnos túlbukott a lélektani határon, ám a szövetségesek egyelőre kivárnak az ország egészének büntetésével. Ha ön holnap netán kenyértörésre vinné a többi EU tagország egységes akaratával való szembenállását, akkor viszont hazánk legfeljebb a Teremtő irgalmában bízhat, másokéban aligha.
A világosság kedvéért tudatom, hogy az ISZOMM a maihoz képest másmilyen Európai Unióban érdekelt, konkrétan a tőke és a pénzvilág uniója helyett szolidáris és szociális unió mellett tör lándzsát. Pártom a NATO átalakításának is híve, amelynek értelme az önálló európai védelmi képességek kiépítése lenne. Abban viszont ellenérdekeltek vagyunk, hogy a meglévő kereteket bárki is úgy akarhassa szétfeszíteni, hogy az újakban nem állapodik meg előzetesen a természetes partnereivel.
Az ön felfogása szerinti európai nemzetállami szuverenitás eddig két világháborúba torkollott, és bármit produkálhat, csak uniót nem. Az ön politikái Magyarországot sajnos a vágóhíd felé terelik, ahogy az történt a két, említett világégésben is.
Merő haszonelvű alapon nézve, ha a NATO tagországoknak választaniuk kellene Svédország és Magyarország között, nyilván a tízszer-húszszor értékesebb svéd katonai képességek mellett törnének lándzsát. Ugyanígy, ha azt EU tagországoknak választaniuk kellene Ukrajna és Magyarország között, üzletileg egyértelműen Ukrajnával jutnának előnyösebb helyzetbe. Nem zárom ki, hogy önnek anyagilag jobb lehet Hszi, Trump, Putyin és Erdogan partnerének lenni, de az ön helyiértéke csak addig számottevő, amíg Magyarország az EU és NATO teljes jogú tagja.
Az ISZOMM elnökeként azonban igyekszem a végletekig optimista maradni. Ön eddig minden keresztbe fekvésekor még viszonylag időben felállt, és ha betört fejjel is, de megadta magát. Így volt ez az EU költségvetései körüli makacskodásaikor, így volt ez a EU afrikai kapcsolatainak blokkolásakor, s így volt ez legutóbbi is Ukrajna EU-perspektíváinak megadásakor. Bízom benne, ön felismeri mai helyzetének komolyságát és súlyosságát, s ezúttal is megtalálja a hátraarc módját.
Szanyi Tibor