Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom az utóbbi hónapokban mutatkozó elképesztő, esetenként akár 50-100 százalékos élelmiszer-áremelkedést nagyrészt a kormány elhibázott, ún. árstopokat elrendelő intézkedéseire vezeti vissza.
Az áremelkedéseknek általános és alapvető oka a nemzeti fizetőeszköz, a forint drámai árfolyamvesztésében keresendő. Az élelmiszereink igen nagy hányadát euróban szerezzük be, s a romló forint automatikus inflációt gerjeszt. Ezt fejeli meg a kereskedők biztonsági játéka, vagyis hogy a pultokon feltüntetett áraikban eleve tovább romló árfolyamokkal számolnak. A végső csapásokat pedig az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeknek az egyéb áruféleségekre való átterelése okozza.
Az árstopok kiterjesztéséből, illetve azok tisztázatlan időtartamából fakadó bizonytalanságok sajátos árspirált gerjesztenek, aminek az eredménye az egyébként is súlyos infláción felüli extra élelmiszer-áremelkedés.
A problémák enyhítését inkább az ún. fehér csomagolású, tehát márka nélküli termékek bevezetése jelenthetné. Ennek logikája hasonló az élelmiszerláncok által hosszabb ideje alkalmazott sajátmárkás megoldásokhoz, amelyek során az egyes árucikkek gyártóinak marketing költségeit átvállalják a saját imázsuk erejével, így érve el árelőnyöket. A fehér csomagolás valójában ennek országos kiterjesztése, tehát amikor az üzletek jól standardizálható, az élelmiszerkönyvben rögzített, kielégítő minőségű és minden boltban kapható, márka nélküli, ám garantált árú cikkeket forgalmaznak. Ezen termékek ára transzparensen karbantartható, s egy egységesen alacsony árrés tartozik hozzájuk. További előny, hogy ezen cikkek áfa-besorolása is élvezhet előnyöket.
Az ISZOMM meggyőződése ugyanakkor, hogy az életszínvonalat alapvetően a jövedelmi viszonyok fejlesztésével, konkrétabban béremelésekkel lehet biztosítani. A magasabb fizetések fedezete a cégtulajdonosok jövedelmének, vagyis az osztalékoknak legalább a dolgozókéval azonos terhelése, a Magyar Nemzeti Bank árfolyam-nyerészkedésének tiltása, továbbá az állami vezetők kiugró béreinek visszametszése lehet.
A párt emlékeztet arra, hogy a magyar dolgozók bére akkor érné el az Európai Unió átlagát, ha a 8 órás munka utáni fizetések havi ezer euró, tehát legalább 400.000 forint bevételt jelentenének.
Huszti Andrea, elnök