Remélhetőleg egyik magyar európai parlamenti képviselő sem kezd el most fennkölt nyilatkozgatni, és Cseh Katalin is képes lesz önuralmat tanúsítani, hogy elért valami hatalmas és végső győzelmet, avagy egymaga és/vagy a pártja legyűrte az EU összes akadékoskodóját, aztán most itt a Kánaán, és kész!
Az történt ugyanis, hogy a EU Tanácsa kiadott egy közleményt az EU-források felhasználásának jogállamisági feltételekhez kötéséről, ami a diplomáciai nyelvezete dacára igen egyértelmű:
“A feltételhez kötés rendszere része a többéves pénzügyi keret és az újjáépítési terv intézkedés-csomagjának. Ez lehetővé teszi az EU-költségvetés védelmét, lévén azt állapítottuk meg, hogy egy tagországban a jogállamiság elveinek megsértése hatással van, vagy a hatás komoly kockázatát jelenti az EU-költségvetés biztonságos pénzügyi igazgatására, illetve az EU pénzügyi érdekeire, éspedig eléggé közvetlenül. Ez minden EU-forrásra vonatkozik, ideértve a Next Generation neve újjáépítési eszközt is.”
Előzetes megállapodásról van szó, minthogy az Európai Parlament és a Tanács tárgyalódelegációi egyeztek meg, s még az említett testületek végső jóváhagyására vár. A tárgyalásokat vezető Michael Clauß nagykövet, Németország EU-képviselője a biztonság kedvéért nyomatékosította, hogy 1.800 milliárd euróról van szó, ami ugye nem tréfa.
Emlékezetes, hogy az Európai Parlament többsége hosszú ideje szorgalmazza az EU-pénzek folyósításának jogállamisági feltételekhez kötését.
Az Európai Tanács, tehát a tagországi kormányfők gyülekezete viszont eddig nem tudott dűlőre jutni, lévén ott csak konszenzusos döntések születhetnek, ám a lengyel és a magyar miniszterelnök rendre jelezte, hogy hallani sem akar semmiféle kondicionalitásról. Ezt hidalta most át a Tanács, (tehát a szakminiszterek testülete azzal), hogy behivatkozta az Európai Tanács (Vigyázat! A szakminiszterek “Tanácsa” nem azonos a miniszterelnökök “Európai Tanácsával”!) július 17-21 között tartott ülésén született “útmutatást”. Ez tömören ennyi: ”Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.”
Mi állhat annak hátterében, hogy a “tiszteletben tartás” és a “fontosság”a tárgyalások során immár szó szerint “feltétellé” vált?
Alighanem az, ami a címben is áll, azaz Németország a sarkára állt. Az európai történelem eddigi legnagyobb, s egyben példátlan kiterjedésű hitelfelvételének, illetve ennek a pénznek a felhasználása a tét. Az EU éves költségvetésének duplájáról – egy levegőre. 1.800 milliárd euró. Ha a futamidő 7 évének éves költségvetéseit is beleszámítjuk, akkor bizony közel 10.000 milliárd euró sorsa forog kockán. Más összehasonlításban az éves magyar GDP durván 80-szorosa. Ez már van akkora pénz, hogy a németek ne ismerjenek tréfát.
No, de mi fán terem a jogállamiság, vagy annak tiszteletben tartása, illetve előfeltétellé avatása?
Lényegében ez annyit tesz, hogy egy tagországnak nem elég csupán egyszer, az EU-ba való belépés pillanatában teljesítenie a tagsági kritériumokat, hanem azt tartósan és következetesen fenn is kell tartani. Lényegében szabad választásokról, parlamenti demokráciáról, az uniós alapokmányok maradéktalan elfogadásáról, piacgazdaságról és (kormánytól) független intézmények működtetéséről van szó. Van persze még sok más is, de ha még jobban akarjuk szűkíteni ezt a lényeget, akkor a következő mondatokat célszerű szem előtt tartanunk:
A tagországok jogszabályainak megfelelőségén az Európai Bizottság őrködik. Ha kell, akkor az Európai Bíróság elé citálja a kormányokat, s a bíróság döntése megfellebbezhetetlen. Senki nem szent, s mindenhol akadnak sandaságok, tévedések, véletlenek stb., amiket persze orvosolni kell, és lehet. Nos ez utóbbi a jogállamiság, azaz a független bíróságok léte és működése, amelyek egyszerre képesek betartatni minden nemzeti és európai szabályt. Ha a bíróságok független működésébe valaki belematat, akkor oda a jogállamiság. Ennél nem bonyolultabb, és józan ésszel nem is érthető, hogy valaki ez ellen miért berzenkedik? Mármint Európában.
Szanyi Tibor, az ISZOMM alelnöke, miniszterelnök-jelölt
Megjelent a Munkások Újságában 2020. november 5-én.