Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom fokozott aggodalommal kíséri figyelemmel a KSH zavaros “sikerjelentéseit”. A Központi Statisztikai Hivatal 2022 novemberére bruttó 563.600, illetve nettó 387.800 forintra számolta ki a hazai átlagbért, amely a kormányzat szerint megőrizte vásárlóerejét.
A KSH által közölt számok éves kitekintésben 17 százalékos növekedést mutatnak, ami a tavaly novemberi 22 százalékosra mondott “hivatalos” infláció fényében elvileg sem jelenthetnek vásárlóerő megőrzést, sokkal inkább legalább 5 százalékos csökkenést.
Egy komolyabb arcra törekvő intézet aligha mondja a csökkenésről, hogy az növekedés lenne, hacsak nem egy új fogalommal operál a KSH. Logikailag tehát felcsökkenésről beszél, aminél már csak az a szégyenteljesebb, hogy a gyakorlati életben nem sűrűn találkozni a fent említett átlagfizetésekkel, sem nettó, sem bruttó értelemben.
Az ISZOMM az élet sűrűjében járva azt tapasztalja, hogy ha valakinek 300 ezer forint feletti a bruttó fizetése, az főleg vidéken már egészen jó keresetnek számít. Ám ha azt nézzük, hogy az állam alkalmazottai, tehát a köznapi rendőrök, a katonák, az ápolók, a pedagógusok, a hivatali ügyintézők és mások jellemző fizetése inkább bruttó 300 ezer forint alatt van, akkor kétféle következtetés adódik. Az egyik lehetőség, hogy a közt szolgáló magyar dolgozók mélyen az átlag alatt keresnek, a másik pedig az, hogy a KSH szórakoztatja a közvéleményt valószínűtlen adatokkal.
Az ISZOMM újólag leszögezi, hogy a magyar gazdaság jelen állapotában a minimálbérnek 1.000 eurónak, azaz 400 ezer forintnak kellene lennie, ráadásul nettóban értve, ugyanis napi 8 órányi munkát alapul véve ennél kisebb összegből csak nyomorogva lehet megélni.
Huszti Andrea,
elnök